Vajon más blogokon sem nagyon írnak hozzászólást? Én már hónapok óta nem kaptam. Mondjuk az én életem nem is olyan figyelemreméltó, hogy hozzá kelljen fűzni bármit is, így megértelek, ha nem írsz.
Megkaptam a hőn áhított kutyám, majd teszek fel róla képet, egyszerűen imádom.
Felszedtem pár kilót, ez elkeserít, de legalább már van mellem. Talán a megoldás nem is a koplalásban, hanem a sportban rejlik. De nehéz. Most 55 kg vagyok kb, de 10-zel kevesebb szeretnék lenni. Igen, tudom most mire gondolsz, de ne aggódj. Én soha nem érem el a célom. Bár ha fogynék, újból csak a mellem tűnne el. Már magam sem tudom, mit akarok. Ennél már az is jobb lenne, ha agyon éheztetném magam. A bizonytalanság minden fájdalomnál jobban marcangolja a lelkem.
Nem csak ami a súlyomat illeti, bár az sajnos nálam elég döntő. Az élet minden területén. Porba hullottak a terveim a tanulással kapcolatban és a barátokkal is. Egyedül vagyok és senki le se szarja a fejem - már elnézést, de egy kicsit elragadtattam magam.
