Újra tombol a depresszióm, így a heti beszámolóm elmarad. Gyakrabban szerettem volna egyébként írni, de így nem látom túl sok értelmét. A siránkozásom nem hiszem, hogy annyira érdekelne titeket - ha mégis, olvassátok el pár korábbi bejegyzésem.
Van, ami nem változik. A depresszióm minden valószinűség szerint pont ilyen.
Nem tudom, mikor jövök legközelebb, addig is legyetek jók és vigyázzatok magatokra.
Nos, viszlát.
Elmarad
2009.09.21. 19:35 :: Emptiness
7 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://painandhope.blog.hu/api/trackback/id/tr491397730
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Ypszi · http://ypszi.blogspot.com 2009.09.26. 15:04:51
Szerintem nyugodtan írd le azt is.. nekem használ, megkönnyebbülök kicsit olyankor. De nem muszáj publikálnod, ha cikinek érzed, vagy mittomén, akkor csak magadnak írd le.. nekem mindig segített kicsit, ha megfogalmaztam az érzéseimet, pláne ha okom is volt a depire, olyankor letisztulnak dolgok, és jobban átlátom.. persze azon nem sokat segít, ha ok nélküli a depi.. (ami nálam az esetek 90%-a, de akkor is segít az írás, még ha csak magamnak is)
azallamenvagyok 2009.09.27. 06:52:56
nomá', rend legyen!
Gladia Delmarre 2009.09.29. 13:31:00
Hahó! Ne "siránkozz" akkor... vagy siránkozz, add ki magadból, meghallgatunk, támogatunk, próbálunk segíteni!
Hé, 18 vagy, okos, szép és bájos, előtted az élet (hú, erről beugrott, h olvasd el Émile Ajar: Előttem az élet c. könyvét, na, ha valakinek reménytelen az élete, a főszereplőnek az, de mindezt nevetve-sírva éli át az olvasóval együtt:)), még süt a nap, és olyan szép, ahogy őszül az idő:)
Szeretünk és várunk vissza!:-*
Hé, 18 vagy, okos, szép és bájos, előtted az élet (hú, erről beugrott, h olvasd el Émile Ajar: Előttem az élet c. könyvét, na, ha valakinek reménytelen az élete, a főszereplőnek az, de mindezt nevetve-sírva éli át az olvasóval együtt:)), még süt a nap, és olyan szép, ahogy őszül az idő:)
Szeretünk és várunk vissza!:-*
Kispajesz 2009.10.07. 09:32:01
Helló! Ide írok mert az új poszthoz nem sikerült kommentet tennem...de oda szánom: Én is hasdonlóképpen szarul vagyok, elhatalmasodott rajtam az önsajnálat de sajnos ehhez hozzá kell szokni. Nálam már lassan 9 éve tart ez az állandóan visszatérő depresszió. Amikor jön, találni kell egy meghatározó vagy sok kis pozitív dolgot az életedben vagy a környezetedben és abba kell kapaszkodni.. én legalábbis így nyomom. Ha belecsöppenek újra, próbálok az életem jó dolgaira gondolni és ha továbbra is sajnálom magam, adok magamnak egy képzeletbeli sallert. Ez többé-kevésbé segít...próbáld meg! Puszi
Gladia Delmarre 2009.10.08. 14:08:06
Én sem tudok kommentelni az új poszthoz, szóval én is ide írok:)
"Sajnos" ehhez a mély depresszió dologhoz nem tudok érdemben hozzászólni, mert szerencsére sosem volt részem benne, de ízlelgesd kicsit Kispajesz tanácsát! olvasgasd azokat a posztjaidat, amikben leírtad, h milyen örömök vannak az életedben, milyen jól érezted magad, miért érdemes jól lenni (A változatosság kedvéért, Pozitív szemléletváltás), és milyen erők lakoznak benned, amik segítségével újra és újra ki tudsz mászni a gödörből! Drukkolok neked, remélem, hamarosan javulni fogsz! :-*
"Sajnos" ehhez a mély depresszió dologhoz nem tudok érdemben hozzászólni, mert szerencsére sosem volt részem benne, de ízlelgesd kicsit Kispajesz tanácsát! olvasgasd azokat a posztjaidat, amikben leírtad, h milyen örömök vannak az életedben, milyen jól érezted magad, miért érdemes jól lenni (A változatosság kedvéért, Pozitív szemléletváltás), és milyen erők lakoznak benned, amik segítségével újra és újra ki tudsz mászni a gödörből! Drukkolok neked, remélem, hamarosan javulni fogsz! :-*
