De igen. Ezt a kedves kérdést tette fel nekem egy ismerősöm... Köszönöm, nagyon jólesett. Tudom, hogy híztam, de miért kell ezt emlegetni mindig? Olyan rosszul érzem magam a testemben.
Más téma, mert ha ebbe belemerülnék, akkor jó sokat kellene ugraniuk azoknak, akiket ez nem érdekel:D De tudod, mit? Ugorj!
Nem találom a megfelelő szavakat, hogy leírjam, de akik éreztek már ilyet, úgyis tudják. Belenézel a tükörbe és nem érted, miért van az, hogy minél inkább le akarsz fogyni, annál kövérebb vagy. Mikor ruhát vettünk a szalagavatómra, te jó ég! Maradtam egy régi fekete nadrágnál meg egy elegáns blúznál. Senki nem gondolhatja komolyan, hogy az én testemre érdemes drága ruhát venni. Nem, amíg el nem érem a célom. Már ott tartok, hogy nem adok magamnak célsúlyt, csak próbálok minél többet fogyni. Engem ez tesz boldoggá, így nem kérek a prédikációból, sajnos pontosan tudom, mit teszek, akkor is, amikor zsilettpengét nyomok a csuklómhoz, de éppcsak annyira, hogy a sérülés pár nap alatt begyógyuljon. Nálam ugyanis soha nem lehet tudni, mikor kerülök egy orvos kezei közé.
Mint most. Hétfő reggelre elveszítettem a hallásom nagy részét, tegnap el is mentünk a dokihoz, de nem tudnak mondani semmit. Jövőhéten megyek MR-re, talán az segít kimutatni a bajt, de nem fűzök én már nagy reményeket semmihez. Olvastam az interneten, mik lehetnek a betegségem következményei:teljes süketség és vakság, egy fiatal fiú meg is halt benne.
Hogy félek-e? Nem. Én rettegek. De játszom az erős embert, akit nem lehet legyőzni, csak fáj, hogy mindenki büszke rám, miközben én összeomlok... A méltató szavak nem nekem szólnak, hanem egy idealizált kis hősnek - mert mindenki annak lát. Csoda, hogy eddig még nem keresett fel a Fókusz vagy az Aktív. Hál' Istennek. Nem kérek a szánalomból.
Szeretném ígérni, hogy többet jelentkezek, de én már nem igérgetek - nem teszek én már semmit.
Arról is volt szó, hogy befekszek egy pár napra a kórházba infúziós kezelésre, végül elvetették az ötletet. Ha végigolvastál, nagyon kérlek, írj pár sort - tudnom kell, hogy vannak, akik soron követik az életnek álcázott szenvedésem. De te ne légy szomorú. Engedd pár percig uralkodni magadon az érzést, majd engedd el. Mert ezzel boldoggá teszel. És mert sok olyan dolog van az életben, amit helyettem is meg kell tenned. Boldognak lenni. Egy a sok közül.
