Visszatértem. Már terveztem egy ideje, de egy kedves hozzászólás arra késztetett, hogy ne halgassak tovább...

Lassan itt a november. Már két hónap eltelt az iskolából, de én semmit nem változtam. A teljesítményem szinten aluli, a jegyeim nem a régiek már, nem tanulok eleget, nem figyelek oda a mozgásra és az egészséges étkezésre, elhanyagolom a nyelvanulást, pedig januárban nyelvvizsga. Hát ez történt velem ennyi idő alatt. Sikerült bebizonyítanom magamnak, hogy nem tudok felállni, hogy egy senki vagyok.

És ha erre önmagamtól nem jönnék rá, hát vannak mások, akik vannak oly kegyesek és nap mint nap megosztják velem a véleményüket, miszerint kegyetlenül csúnya vagyok. Köszönöm, erre egyedül is rájöttem volna - bár tény, hogy 17 évnyi csúfolódás is segített -, igazán nem kellene rám pazarolni a figyelmet.

Nem tudom, mi lesz velem. Nem fog sikerülni a nyelvvizsga, mégpedig az én hibámból. Gratulálhatok magamnak, tényleg egy csődtömeg vagyok...

December elsején megyek vissza a pszichiátriára, mert mostanában a rémálmaimnak hála újra maga a pokol minden éjszakám.

Ha van valami hozzáfűznivalód, csak bátran, de kérlek, kímélj meg a klisékkel teletűzdelt süketelésektől, hogy minden oké lesz, meg kitartás, mert abból már kész gyűjteményem van:)