Pain doesn't hurt - if it's all you've ever felt
Messze innen. Olyan jó lenne ott. Egy nagy, nagy országban, ahol senki nem ismer. Ahol csak élsz napról napra, egyedül egy kis lakásban. Ahol senki nem kér rajtad számon semmit. Ahol nincs, aki megkérdezze, miért nem kapcsolod fel a villanyt, senki nem akar beléd ételt diktálni. Ahol végre nincs egy olyan intézmény, amely elvárja minden nap, hogy megjelenj, hogy teljesíts.
Ahol játszanod kell. Játszanod, hogy köszönöd szépen, jól vagy. Hogy barátaid vannak, s hogy te is az vagy valakinek. Hogy érdekel a problémájuk.
Csakhogy a tiedre senki nem figyel. A színésznek az előadás előtt görcsben áll a gyomra. A tiéd is. Minden reggel, miközben készülődsz. Legszívesebben elrohannál. Hogy hová, az teljesen mindegy. Csak hogy kicsit végre egyedül lehessetek. Te és a fájdalmad. Csak ő maradt neked.
Menekülnél mások boldogsága elól. Ez az, ami igazán bánt. A fájdalmat már rég megszoktad. Olyan ő neked, akár egy jóbarát, aki soha nem hagy el. S ha mégis csak annira, hogy még erősebben térhessen vissza.
A boldogság számodra csupán egy szó. Nem bír jelemtéssel. Olyan, akár a halál. Beszélnek róla. Többen is állítják, hogy jól ismerik - már jártak ott.
Hiszel nekik? Én nem. Bízol bennük? én nem.
De várj! Van még tovább! Vannak, akik azt állítják, szenvednek. Hogy nincs senkijük. Vajon sejted-e, hogy megint csak hazudnak? A te fájdalmad, a te magányod nem ismeri senki. Nem érthetik, miért. A miért egy nehéz kérdés. Nem lehet rá pár szóban válaszolni. A miért mindnkinek mást jelent. De neked többet. Söbbet annál, mint bárki is megérthetné. Már attól több vagy, hogy te tudsz valamit, amit ők soha nem lesznek képesek felfogni: a választ nem látni, nem hallani, nem érteni kell.
Érezni csak. Elmerülni benne, hisz oly tömény, oly csodálatos. Csábít, hogy az övé légy. Sokan járnak világfájdalommal az arcukon. Üresek. Belül semmi sincs. Szeretnének hozzánk tartozni. Soha. Soha, mert a mi fájdalmunk mélyebb annál, minthogy jegyeit magunkon hordozzuk.
Mi egyedül sírunk. Odabent szenvedünk. Ezért vannak az elvárások, mert nem lát beléd senki. Mert nem engeded. Ne is tedd! Ne hagyd, hogy más is szenvedjen. Hogy más is érezzen. Hogy más is MI legyen.